Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egy halovány gyertyafény az éjszakában...

2009.02.27

Egy halovány gyertyafény az éjszakában...

 

Csend borítja be a szobát,csak egy gyertya virraszt,s minden nyugodt,

Az ablakon a gyertyát elfújó szél súg a fülembe síró dallamot...

Ebben a pillanatban hirtelen elkapott egy érzés,

Hogy szeretem-e még őt?Hogy vágyom-e még rá...az nem lehet kérdés!

 

Nem tudom mi történik velem,de képtelenség ellene tenni,

Megígértem neki,hogy ameddig csak élek SOSEM fogom feledni.

Elmúltak a hetek,hónapok s elmúltak az évek,

S szüntelenül vágyom még rád,nem tudtalak elfeledni téged.

 

Mérhetetlen fájdalom min elválásunk pillanatában mentem át,

S a bánat katonái is ostromolni kezdték szívem meggyengült várát.

Megfagyott a szívem,s képtelenség már mást szeretni,

Örökké foglak várni,mivel egyedül csak teérted fog újra lángra lobbanni..

 

 

(Keletkezett 2009.02.25.-én szilenciumon egy jó barátom Jóni István

és élete szerelmének a tiszteletére kik sajnos elveszítették egymást..)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.