Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magány...

2009.02.05

A magány...

Mi a magány?

Magunkba zárkózva saját vagy mások hibáit kutatva,

 így magunk rossz pillanatait takarva

 így annak jóvátételét jelentését keresve,

 a világ gondját baját feledve és így bezárkózva merengve,

 így a magány felé evezve és így minden jót már megint feledve.

 

A magányba bolyongva...

Bár már félve írom e sorokat,

 mert nemtudom hogy e vers egy elmébe meddig marad.

 mert e papír hamar szakad ,

így e vers csak egy fájó szív mélyén marad.

Majd évek múlva e szív szakad így már emlék se marad,

 de a szálló széllel örökké szalad.

Így a magány szálló pillanat ,

és e vers olvasása közben magány nem marad.

 e sorok segítségével már szívünk mélyén egy szikra a vers írásáig megmarad,

 és így minden rossz a feledés mélyén ragad.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.